A magyar animáció aranykora 3.

Rendező:

Rendezők: Rófusz Ferenc, Vajda Béla, Nagy Gyula, Varga Csaba, Békési Sándor, Révész László László, Weisz Béla, Reisenbüchler Sándor

Rófusz Ferenc: A légy
magyar animációs film, 1980

A légy 1981-ben Oscar-díjat kapott a legjobb animációs rövidfilm kategóriában. A forgatókönyv már 1976-ban elkészült – a munkacíme A bogár volt –, de a Művészeti Tanács nem hagyta jóvá. Az eredeti elképzelés szerint a legyet nem csapták volna agyon, hanem belerepült volna üldözője szemébe, majd elrepült volna, de ez a befejezés nem nyerte el a politika tetszését. Többszöri próbálkozás után a filmtervet Hankiss Elemér, a Pannónia Filmstúdió akkori dramaturgjának javaslatára végül elfogadták. A rövidfilm úgynevezett háttéranimációs technikával készült. Rófusz elmondása szerint közel 3 600 rajzból két év munkájával állította össze a kész filmet. Kezdetben vízfestékkel dolgozott, de ez nem volt megfelelő, így zsírkrétát használt a rajzokhoz. A film készítése 1980-ban fejeződött be. Azonban az Oscar-díj átadása kisebb botrányba torkollott: Rofusz Ferenc politikai okokból nem tudott részt venni a gálán. A díjat helyette Dósai István, a Hungarofilm vezérigazgatója Rofusz Ferencként vette át, aki a magyar küldöttség részeként volt jelen. Azonban feltűnt a „személycsere”, és Dósaitól a rendőrség szerezte vissza az Oscart. Rofusz csak hónapokkal később tudott elutazni az Egyesült Államokba, hogy átvegye a díjat.

Vajda Béla: Moto perpetuo
magyar animációs film, 1980

Vajda Béla Cannes-ban Arany Pálmát érő filmje, a Moto perpetuo a magyar animáció aranykori történetének gyöngyszeme 1980-ból. A tézisfilmeket pellengérre állító groteszk filmkarikatúra, mely a hatvanas évek fekete humorú, Nepp József, valamint Gémes József nevével fémjelzett gegfilmjeit idézi meg; Sysiphus és a Légy, azaz a nembeli ember portréjával egyenértékű parabola; és egyben a történeti világra spontán reagáló dokumentumfilm (a film legemlékezetesebb kockája, a célkeresztben lévő John Lennon-portré az akkor frissen elkövetett merénylet hallatán a laboratóriumi munkák után került be a rajzfilmbe az utolsó pillanatban). És persze a Moto perpetuo nemcsak a Pannónia Stúdió berkein belül uralkodó filmes tendenciák, de a Vajda-életmű „összegzése” is, noha a rendező 1980-ban még csak bő egy évtizede dolgozott a szakmában.

Nagy Gyula: Süti
magyar animációs film, 1984

Varga Csaba: Auguszta szépítkezik
magyar animációs film, 1984

Varga Csaba Auguszta gyurmafilmsorozata különösen sikeres és népszerű lett, az 1984-ben bemutatott Auguszta szépítkezik Zágrábban, Tamperében, Hirosimában és Chicagóban is elvitte a pálmát.

Varga Csaba: A szél
magyar animációs film, 1985

A Banga Ferenc grafikus jellegzetes, „szőrös-mókás” figuráit felhasználó A szél című korszakos filmjében egy nagy klataklizmát megelőző csend jelenetszilánkjai sokszorozódnak a Melis László által komponált szenvedélyes, repetitív zene ritmusára, és válnak egyre bonyolultabb rajzolatokká, miközben az idő, valamirevaló történés híján, egy helyben áll. Krakkóban a filmtörténet legjobb 10 animációs filmje közé sorolták. 

Békési Sándor: Fények virradat előtt
magyar animációs film, 1985

Révész László László: Bepörgés
magyar animációs film, 1986

Weisz Béla: Ajtó no. 1: Diktátor
magyar animációs film, 1987

Reisenbüchler Sándor: Isten veled, kissziget
magyar animációs film, 1987

A magyar népművészet és az orientális díszítőművészet ihlette film az élet pusztulását jövendölve serkent gondolkozásra. Szimbólumgazdag alkotásaiban az emberiséget fenyegető katasztrófák közelségére, az ember veszélyeztetettségére figyelmeztet Reisenbüchler. Múló időnk holnapi s végtelen dimenzióira hivatkozó, itt és most dramaturgiájú művei valószínűsítik, megelőlegezik tárgykereső félelmünket: a szorongást. A természet rendjét a nyomuló civilizáció borítja fel, erőmű-építés miatt vízzel árasztanak el egy több száz éves falut. (Filmkultúra 2004, Féjja Sándor)